Pár napja volt szerencsénk megnézni ,hogyan szedik le a sót a só lepárlókból.Vagyis thaiosan mondva ,hogyan aratják a só virágot Több mint 2000 hektáron találhatóak a lepárlók ,és több mint 200 családnak nyújt megélhetést a só lepárlás.Úton az úszó piac felé találhatóak a só lepárlók.
Thaiföldön a sót először tartósításra használták, és a mai napig népszerű a sós hal és a sós tojás( ez utóbbi papaya salátával finom).
A legtöbb thai étteremben az asztalon nincs só, külön kell kérni és már hozzák is a tenger só “virágot”.
A világ legnagyobb só termelője Kína, Thaiföld csak a 26-ik. A kis medencékbe a tengervizet felszivattyúzák és a nap melege elpárologtatva a vizet a só kicsapódik.Majd lapátokkal kis gúlákba gyűjtik össze és a medence melletti területre hordják ki.A learatott sót később a só tisztítóban tisztítják és finomítják,és országszerte árulják,kis neylon zacskókba csomagolva.Sokszor láttam már Bangkokban is,hogy utcai vándorárus árulta a sót étteremről étteremre járva. A só lepárlás már családi szakma,ami generációkról generációkra öröklődik.Ha nagyon meleg és napsütéses az idő,akár 15 nap alatt is kikristályosodik a só.
Talán az egyetlen mezőgazdasági termőföld hasznosítási forma,ahol a gazdák örülnek az aszálynak és a perzselő melegnek.
Ha tetszett a bejegyzés ,csatlakozz a Facebook oldalamhoz ,vagy kövess az Instagram oldalamon is !!!!
Ha Ön is szeretné velem felfedezni Thaiföldet ,érdeklődni és ajánlatot kérni a következő emailcímen lehet : maria.jankovich@gmail.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: